BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-// - ECPv6.17.2//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-ORIGINAL-URL:https://www.anticordmusic.hu
X-WR-CALDESC:Események 
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:UTC
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0000
TZOFFSETTO:+0000
TZNAME:UTC
DTSTART:20260101T000000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270915
DTEND;VALUE=DATE:20270916
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:281-1820966400-1821052799@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:Szent Kereszt Felmagasztalása
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-kereszt-felmagasztalasa-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270915
DTEND;VALUE=DATE:20270916
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:282-1820966400-1821052799@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:Genovai Szent Katalin özvegy
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=genovai-szent-katalin-ozvegy-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270916
DTEND;VALUE=DATE:20270917
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:283-1821052800-1821139199@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT CIPRIÁN KARTHAGÓI PÜSPÖK
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-ciprian-karthagoi-puspok-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270916
DTEND;VALUE=DATE:20270917
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:284-1821052800-1821139199@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:CAMPOROSSÓI SZENT FERENC MÁRIA kapucinus testvér
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=camporossoi-szent-ferenc-maria-kapucinus-testver-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270916
DTEND;VALUE=DATE:20270917
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:285-1821052800-1821139199@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT KORNÉL PÁPA
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-kornel-papa-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270917
DTEND;VALUE=DATE:20270918
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:287-1821139200-1821225599@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:BELLARMIN SZENT RÓBERT
DESCRIPTION:Szeptember 17.*Montepulciano (Toszkána)\, 1542. október 4.+Róma\, 1621. szeptember 17. \n\,\,1542. október 4-én született. Szülei jámbor emberek voltak\,különösen az édesanyja\, akit Cinthiának hívtak és II. Marcellus pápaegyik nővére volt. Cinthia a jezsuita renddel páter Broët Paschasiusrévén ismerkedett meg. Paschasius atya a rend első tíz tagjának egyikevolt\, és betegsége miatt gyógyfürdő-kúrára jött Montepulcianóba. Eztaz atyát Cinthia nagyon tisztelte és szerette\, s általa a jezsuitákatis\, olyannyira\, hogy az volt a kívánsága: bárcsak mind az öt fiabeléphetne a rendbe.” \nÍgy kezdi Bellarmin Róbert bíboros rövid önéletrajzát\, amelyethetven éves korában vetett papírra. E néhány sor is érzékelteti alégkört\, amelyben az öt fiú közül harmadikként fölnőtt. 1560-banlépett be a jezsuiták közé\, akiket a szülővárosában működő jezsuitakollégium növendékeként volt alkalma megismerni. Ragyogó tehetséggelmegáldva a tudományos és írói munkásságban találta meg életénekértelmét. \,\,Felismerte\, hogy a tudományokban való előrehaladáshozelengedhetetlenül szükséges a szüntelen tanulás\, és tanítói képességétarra kell használnia\, hogy másokat is világossághoz juttasson.”Nyolcvan évesen elmondhatta\, hogy szerzetesi életének első napjátólfogva soha nem kereste a kényelmet\, és szüntelenül dolgozott. \nMár pappá szentelése előtt\, 1569-től tanított Löwenben\, és mindenvasárnap előadásokat tartott az egyetemistáknak. 1570 nagyszombatjánGentben szentelték pappá. Hat évvel később a Római Kollégiumprofesszorának hívták meg. A Római Kollégium a jezsuita rend központitanulmányi intézete volt\, amelyet XIII. Gergely pápa idejébenszerveztek meg\, és a pápa iránti tiszteletből a \,\,Gregoriana Egyetem”nevet kapta. \nA teológia tantárgyai közé Bellarmin professzor emelte akontroverzteológiát\, azaz a reformáció által vitatott teológiaitanítás kérdéseinek rendszerét. Előadásait négy nagy kötetben\,Kontroverziák címmel 1586 és 1593 között adta ki Rómában. Ez a mű voltaz ellenreformáció elméleti-tudományos oldala. Szerkezetében ésanyagában a kor igényeit elégítette ki. A sors iróniája\, hogy éppen aminden erejével a katolikus tanítás mellett harcba szálló Bellarminnakkellett megérnie\, hogy a Kontroverziák első kötetét V. Sixtus pápaindexre tette\, mert nem tetszett neki\, ahogyan a szerző a pápa evilágihatalmát tárgyalta. Néhány hónappal később azonban a következő pápafölülvizsgálta és hatálytalanította az intézkedést. \nA pápai udvarban azonban tovább folytatódott az intrika Bellarminellen. 1594-ben\, VIII. Kelemen idejében újra kifogásokat emeltek aKontroverziák ellen. Az sincs kizárva\, hogy egyik rendtestvére\, aspanyol Toletanus állt az egyébként áttekinthetetlen áskálódásokmögött\, aki bíboros létére mindenáron meg akarta akadályozni\, hogyBellarmin is a bíborosi testület tagja lehessen. S való igaz\, hogyBellarmint\, aki 1592 óta a Római Kollégium rektora volt\, még mielőttlejárt volna a három évre szóló megbízatása\, kétéves szolgálat utánprovinciálisként Nápolyba küldték\, azaz eltávolították Rómából.Kétségtelen\, hogy ebben az intézkedésben a rendi vezetőség csakidőleges megoldást látott\, amit kényszerűségből alkalmaztak. Bellarmintanári képességei ugyanis annyira nyilvánvalóak voltak\, és akormányzat feladatához annyira nem volt sem tehetsége\, sem kedve\, hogyez a munka csak átmeneti jellegű lehetett. Önéletrajzában nembocsátkozik az eset okainak elemzésébe\, de egy jelentőségteljesmondatot mégiscsak leírt: \,\,E hivatalában (ti. mint provinciális) semtöltött teljes három esztendőt\, mert Toletanus bíboros halála után\,1597 januárjában VIII. Kelemen pápa visszahívta Rómába.” Ezzel amindenki által régóta áhított bíbornokság útjából elhárult az utolsóakadály is\, és 1599 márciusában Bellarmin bíboros lett. \nMég egy alkalommal részt kellett vennie teológiai küzdelemben. Azisteni kegyelem és az emberi szabad akarat viszonyáról a domonkosteológusok képviseletében Banez\, a jezsuiták képviseletében Molinavitatkozott egymással. VIII. Kelemen a domonkosok véleménye feléhajlott. Bellarmin nagyon őszintén föltárta a pápa előtt a vita mindennehézségét\, és óvta attól\, hogy elhamarkodottan állást foglaljon éseldöntse a vitát. \nŐszintesége jutalmaként a pápa Capua érsekévé nevezte ki\, azaz ismételtávolították Rómából. Ebben az esetben is ezt a jól bevált elvetalkalmazták: Promoveatur\, ut amoveatur\, azaz: Léptessük elő\, hogymegszabaduljunk tőle. \n1605. március 3-án meghalt VIII. Kelemen\, és Bellarmin részt vett akonklávén\, amely XI. Leó pápát választotta meg. De mindössze négy hétután az épp hogy megkoronázott pápa meghalt\, és ismét konklávétkellett tartani. A nagyon befolyásos spanyol király három jelöltettámogatott: Baroniust\, Bellarmint és Borghese bíborost. Baroniusmindent megtett\, hogy barátját\, Bellarmint válasszák meg\, de végül ishármuk közül Borghese lett a pápa\, és az V. Pál nevet vette föl.Közvetlenül a választás után így írt Bellarmin egyik barátjának:\,\,Azt\, hogy Ön azt hitte\, hogy megválasztanak pápának\, és ezt kívántais\, jóakarata megnyilvánulásaként fogadom. Én azonban ezt a legnagyobbméltóságot nemcsak hogy soha nem kívántam\, hanem mindig iszonyodtamtőle\, és teljes szívemből kértem az Urat\, emlékezzék meggyengeségemről\, és ne engedje\, hogy valaha ilyen veszedelmesmagasságba kerüljek.” \nAz újonnan megválasztott pápa már nem engedte vissza a híresteológust számkivetésébe\, hanem ott tartotta maga mellett teológiaitanácsadónak. Ettől fogva haláláig Bellarmin bíboros a legfontosabbkongregációkban töltött be fontos hivatalokat\, és azoknak az éveknekaz egyházpolitikai vitáiba súlyos védőiratokkal avatkozott be a pápaoldalán. Egyik kollégája\, a bíboros kollégium dékánja mondta Bellarminhalálakor: \,\,Megtiszteltetésként tartom számon\, hogy döntéseinkmeghozatalában mindig követtük az ő véleményét\, mert mindig ez volt alegbiztosabb és a legjobb. És nem én voltam az egyetlen\, aki az őnyomában jártam. Mi\, bíborosok\, majdnem valamennyien követtük őt. Nemis egyszer fordult elő\, hogy a tizennégy tagot számláló kongregációegységesen megváltoztatta véleményét\, miután meghallgattuk Bellarmint.Ilyen nagy volt személyének és tudásának a súlya. Halála után azemlékezete is így hat tovább: döntéseire tudunk támaszkodni\, éstanácskozásainkon továbbra is orákulumként fog szerepelni\, akivelszemben nem lehet ellenvélemény.” \nA leghíresebb ügy\, amellyel Bellarmin azokban az évekbenfoglalkozott\, a Galilei-per első szakasza volt. Mint teológus biztosvolt abban\, hogy a csillagász pontos megfigyelései és a Szentíráslapjain írásba fektetett kinyilatkoztatás között nem lehetellentmondás. Csupán azt a téves következtetést vonta le ebből\, hogyGalilei véleménye nem lehet igaz\, mert bizonyítékait nem tekintettevéglegesnek és lezártnak. Az Officium megbízásából 1616. február 26-ánBellarmin közölte Galileivel a végzést\, amely a vitatott kérdésbenhallgatást parancsolt neki. Nyilvánvaló\, hogy Bellarmin mindentehetsége és a matematika és a csillagászat iránti személyesérdeklődése ellenére túlságosan rabja maradt kora közfelfogásának\, ésnem tudott elfogulatlanul ítéletet alkotni a kérdésben. Mindenesetrehatalmas tekintélye révén lett volna rá módja\, hogy a Galilei-pernekaz Egyházra nézve oly szerencsétlen kimenetelét megakadályozza. \nAz utolsó mű\, amely a fáradhatatlan szent tollából kikerült\, ezt acímet viseli: A jó halál művészete. Az 1620-ban megjelent könyv lelkivégrendeletének tekinthető\, hiszen röviddel megjelenése után sajátmaga is megízlelte a halált\, és bizonyította annak hitelességét\, amitleírt. 1621. szeptember 1-én látogatta meg a Quirinalon lévő SzentAndrás-novíciátusban a bíborost a fél évvel korábban megválasztott XV.Gergely pápa. Szeptember 17-én halt meg Bellarmin Róbert\, majdnemnyolcvan évesen. \nHárom évszázadnak kellett eltelnie ahhoz\, hogy 1923-ban boldoggáavassák\, jóllehet Rómában a halála után sokan remélték\, hogy a szenttéavatására is igen hamar sor kerül\, s a tisztelete is megkezdődött. ABellarmin-ügy azonban több szempontból problémás volt. Egyházpolitikaiszempontokra is tekintettel kellett lenni\, mert Franciaországmegneheztelt Bellarminra egy írása miatt\, amelyben a pápa tekintélyétvédelmezte\, s a franciák találva érezték magukat. Az Egyházon belülsok elle
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=bellarmin-szent-robert-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270917
DTEND;VALUE=DATE:20270918
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:286-1821139200-1821225599@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:BINGENI SZENT HILDEGÁRD bencés apátnő
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=bingeni-szent-hildegard-bences-apatno-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270918
DTEND;VALUE=DATE:20270919
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:288-1821225600-1821311999@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:COPERTINÓI SZENT JÓZSEF minorita\, pap
DESCRIPTION:Szeptember 18.*Copertino\, 1603. június 17.+Osimo\, 1663. szeptember 18. \n1663 októberének elején a minoriták rendfőnöke azt a megbízást adtaki\, hogy írják meg a rövid idővel azelőtt meghalt József atya életét:\,\,Stílusa legyen egyszerű\, világos és szerény\, hasonló József atyaboldog lelkéhez. Nem akarom\, hogy frázisok legyenek beleszőve\, vagyhogy a kifejezés előkelőségét keressék benne. Azt sem akarom\, hogyIsten szolgáját\, akiről szó van\, dicsőítsék.” \nAmikor József meghalt\, egész Európában ismerték a nevét\, pedig nemalapított új rendet\, nem írt egyetlen könyvet sem\, nem kezdett újlelkipásztori módszereket. Nemcsak képtelen volt arra\, hogy politikaiés tudományos okossággal belekapcsolódjon az Egyháznak a kezdődőfelvilágosodással és az állami abszolutizmussal folytatott vitájába\,hanem hiányzott belőle az a gyakorlatiasság is\, amelyet egy kolostoritisztség viselése megkíván. Úgy tűnik\, hogy József ezen a téren azapjára ütött\, aki jó ember volt ugyan\, de nem értett sem a pénz\, sem abirtok kezeléséhez. Amikor várandós felesége látta\, hogy megint jön avégrehajtó\, az istállóba menekült; ott hozta a világra Józsefet. Azanyát komoly\, kemény nőnek mutatják be. József elsősorban hevességétilletően hasonlított hozzá: egyszer késsel támadt valakire\, azért anyjaegész éjszakára kizárta a házból\, miután összetört rajta egy botot. \nAz iskolában alig ért el eredményt. Sokkal jobban vonzotta a templomés az istentisztelet; egyre jobban megnyilvánult egy sajátsága ésadottsága\, amely egész életét meghatározta: gyakran — mintha nem isvolna jelen — teljesen magába merült és érzéketlenné vált mindeniránt\, ami körülötte játszódott le. Ez aztán csakhamar valódieksztázissá fokozódott. Meglehetős bizonyossággal tanúsították\, hogyhetedik vagy nyolcadik életévében \,\,önkívületbe” esett\, s teljesenmegragadták belső élményei\, mégpedig zenével kapcsolatban. Ezért kaptatársaitól a \,\,tátott szájú” gúnynevet. \nHozzájárult mindezekhez\, hogy nyolcadik és tizennegyedik életéveközött betegségek választották el a külvilágtól és pajtásaitól.Kelevényeinek látványa és bűze még anyja számára is nehézzé tette azápolást. Amikor József végül meggyógyult\, nem tudta megtanulni\, hogykapcsolatot teremtsen a mindennapi élet dolgaival; belső élményeinekelhatalmasodása és szemlélődő befeléfordulása nem is engedte meg anormális foglalatosságot és életmódot. Arra gondolt\, hogy kolostorbalép; tizenhét évesen fel is vették a kapucinusok laikus testvérnek.Gyenge egészsége és a kolostori munkákban való használhatatlanságamiatt azonban nyolc hónap múlva elbocsátották. Ahogy maga elbeszélte\,úgy tűnt neki\, mintha akkor a szerzetesruhával együtt az eleven bőrétis lehúzták volna róla. \nÖrömére azonban — némi nehézségek után — szolgaként felvette egyminorita kolostor. Itt megtanult olvasni és írni\, s végülbecsületessége és jámborsága miatt felvették a rendbe is. 1628-banpappá szentelték. \nCopertino közelében a Santa Maria de Grottella kolostorba osztottákbe. Külső élete és szolgálata éppen olyan egyszerű volt\, mint azelőtt;belső világossága\, egy teljesen egyszerű és erős lélek fénye azonbannem maradhatott elrejtve. A bűnösök kedvet nyertek a jóra\, azaklatottak békét\, az elnyomottak örömet\, a szenvedők vigasztalást éssegítséget kaptak tőle. Belső élete azonban különösen eksztázisokbannyilvánult meg\, s ezek olyan gyakoriak voltak\, hogy életrajzírójaelmondhatta róla: \,\,Eksztatikus életet élt.” Lelkét egyszerűenlenyűgözte Isten nagysága és szeretete. \nJózsef esetében az eksztázis nemcsak abban állt\, hogy szellemiképességeit magához ragadta Isten és kikapcsolódtak érzékszervei\, hanemsokszor és hosszasan lebegett is. Levitációnak\, lebegésnek azt ajelenséget nevezik\, amikor valaki minden külső segítség nélkül agravitációtól független állapotba kerül. Józsefet sokan látták a földfelett lebegni vagy repülni. Egyszer egy kolostorban egy festmény voltrá olyan hatással\, hogy amikor elment mellette\, felrepült aMegfeszített képéhez\, és mintha szoborként odaerősítették volna\, hosszúideig ott maradt. Máskor mise közben emelkedett föl 30–50 cmmagasságba és merült el teljesen a misztérium szemlélésében. Az ismegtörtént\, hogy társával belépett egy templomba\, s az ének hallatárafölemelkedett\, de magával ragadta társát is és előrerepült vele atabernákulumhoz. \nA fizikusok keresik a jelenség magyarázatát\, és éppen József az\,akire bizonyítékul hivatkozhatnak\, mert annyi szemtanúja voltlebegéseinek. Magyarázatot mind a mai napig nem találtak. \nHa egy vallásos emberen valami rendkívüliség válik láthatóvá\, ajámbor és kíváncsi embereket magához vonja. A nép és a nemesség Mariade Grottellába indult\, hogy láthassák az atyát és beszéljenek vele\,rendi elöljárója pedig misszionáriusként küldte az egész tartományba.Az általa keltett feltűnés az egyházi elöljárók előtt sem maradhatottelrejtve. Egy püspöki helynök kételkedve írta róla: \,\,Egy harminchároméves ember a Messiást játssza; egész néptömeget vonz maga után.” Azügy ebben az egyébként is felkavart időben nem tűnt jelentéktelennek.Józsefet az inkvizíció kivizsgálás végett Nápolyba idézte. Itt — mintkésőbb Rómában sem — semmiféle hamisságot nem sikerült azonbanmegállapítani\, mégis át kellett települnie egy olyan kolostorba\, aholrejtetten élhetett. 1639-ben azután rendi atyjának\, Assisi SzentFerencnek a sírtemploma melletti konventbe került. Tizennégy évigmaradt Assisiben. \nAz inkvizíciónál történt feljelentés\, kihallgatásai és áthelyezésemélyen érintették. Ellenszegülés és levertség kísértette; olyanmagatartások\, amelyeket saját tanúsága szerint azelőtt nem ismert. Kétévig \,\,olyan kevés fény jutott a lelkébe\, mint a parányi ablakon át acellájába.” \nJózsef azonban sohasem kereste a kényelmet. Magától értetődőnek tűntszámára\, hogy az első arcvonalban álljon\, és a gonosz támadásait sajátmagán tapasztalja meg. Megtörtént\, hogy szerzetestársai reggelfélholtan találták a templomban\, ahol éjszakai imádságát végezte és asátánnal viaskodott\, akinek ijesztő alakját gyakran testileg is látta.A gonosz sötét szakadékát azért tapasztalta meg olyan erősen\, mert amásik oldalon rendkívül erősen élte át Isten hatalmas világosságát. \nA formát\, ahogy József Isten közelségére válaszolt\, az eksztázisravaló egészen különleges képessége és adottsága jellemezte. Benne atesti földhözkötöttség és a lelki szárnyalás\, a normális érzékelhetőélet és a vallási elragadtatás közti egyensúly olyan ingadozó volt\,hogy csak egy kis indíték kellett\, és máris \,\,önkívület”-be esett.Elég volt számára\, ha Jézusról vagy Máriáról\, vagy a mennyországrólhallott\, és hatalmas sóhajtással máris eksztázisba esett. Ezután márnem érzett semmit. Ő maga mondta: \,\,A lélek királynőhöz hasonlít\,akinek a testi érzékek a szolgálói. Ha a lélek a király lakába lép\, azérzékek kívül maradnak\, és semmiféle inger sem mozgatja meg őket. Magaa lélek pedig teljesen Teremtője birtokába kerülve nyugszik.” \nLegerősebb élménye volt mindennap a szentmise. Közben minduntalaneksztázisba esett\, úgyhogy szentmiséje esetleg öt óra hosszáig istartott. Jézus halála vagy más esemény\, amelyről az olvasmányokban szóesett\, annyira hatott rá\, mintha akkor történt volna. Egyvirágvasárnapon a passió e szavainál: \,\,A keresztre vele. — szintehalottként zuhant a földre\, és ezalatt saját szavai szerint valóbanközel járt a halálhoz. Hasonlóképpen összeesett egyszer Pálmegtérésének ünnepén e szavaknál: \,\,Saul\, Saul\, miért üldözöl engem?”(ApCsel 9\, 4); hátrahanyatlott és karját kereszt alakban széttárvahosszú időn át fekve maradt. Amikor ismét lábra állt\, könnyezett\,gyengeségében az oltárra kellett támaszkodnia\, majd így szólt: \,\,Nagyhatalom volt ez\, nagy hatalom.” \nJózsef számára nem fantáziájának játékáról volt szó\, hanem annakközelségéről\, Akit szeretett. Ő maga tette fel magának a kérdést: Miértszomorkodom Jézus halála miatt\, amely mégiscsak nagyon rég történt?Miért tölt el szorongással a gyermek Jézus szemlélése\, hiszen sok idejeannak\, hogy Jézus gyermek volt? Az Úr maga válaszolt neki lelkében:\,\,Egykor keresztre feszítettek\, és meghaltam az emberekért; készségemazonban\, hogy meghaljak érted\, örökre megmarad. Egykor gyermek voltam;a szeretetben pedig mindig is az vagyok. Ha valaki gyerme
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=copertinoi-szent-jozsef-minorita-pap-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270919
DTEND;VALUE=DATE:20270920
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:289-1821312000-1821398399@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:DE RODAT SZENT EMÍLIA apáca\, rendalapítónő
DESCRIPTION:Szeptember 19.*Saint-Martin de Limouze\, 1787. szeptember 6.+Villefranche\, 1852. szeptember 19. \nEmilia-Maria-Vilma de Rodat ahhoz a vidéki nemességhez tartozott\,amelynek a 19. századi Franciaország néhány szeretetre méltó alakjátköszönheti. 1787. szeptember 6-án született Dél-Franciaországban\, arodezi egyházmegyében lévő Saint-Martin de Limouze plébánia Druellenevű családi székhelyén. Kisgyermek korában anyai nagyanyjára bízták\,és gyermekségének legnagyobb részét Ginal várkastélyban töltötte.Nevelését nagynénje\, Agathe de Pomairols vizitációs nővér vette át\,akit a forradalom elüldözött kolostorából. Emília gondos képzést ésmélyreható\, kissé szigorú vallási nevelést kapott tőle. Már igenfiatalon buzgón szentelte magát az imádságnak\, és úgy tűnik\, misztikusélményei is voltak. Már akkor erős szeretetet tanúsított a szegényekiránt. Tizennegyedik évétől kezdve mégis kifejezetten világiaskorszakot élt át\, és sokféle\, bár teljesen ártatlan szórakozás ésélvezet ejtette rabul. Ez a korszak 1804 úrnapján ért véget\, amikorhirtelen visszatért a korábbinál mélyebb vallási életéhez. \nIdőközben Emília nagyanyja visszavonult Villefranche-de Rouergue-ba\,a madame de Saint-Cyr egykori szerzetesnő által alapítottszerzetesházba. 1805 márciusában Emília is ebbe az otthonba költözött.Villefranche szent életű káplánjának\, Marty abbénak vezetése alattbontakozott ki lelki élete. Különféle lelki írók\, elsősorban AvilaiNagy Szent Teréz (lásd: A szentek élete\, 589. o.)\, és Szalézi SzentFerenc (lásd: A szentek élete\, 57. o.) műveit olvasta\, éskatekizmusoktatást tartott szegény lányoknak. A szerzetesélet vonzotta\,ezért magánfogadalmat tett\, anélkül azonban\, hogy egy meghatározottszerzetbe kötelezte volna el magát. 1809-ben két sikertelen kísérletettett\, hogy szerzetbe lépjen: az elsőt Figeacban a nevers-i nővéreknél\,a másikat Cahors-ban az örökimádó Picpus nővéreknél. Éppoly kevéssikerrel járt 1812-ben a Moissacban újból megalapított irgalmas nővérekrendjében való próbálkozása. Végre 1815 májusában egy szegény nőpanaszai (hogy az anyagiakkal nem rendelkező emberek számára nincsingyenes oktatás) ráébresztették igazi hivatására: eldöntötte\, hogyszegény gyermekek nevelésének szenteli életét. \nHárom leánnyal\, akiket Saint-Cyr házában ismert meg\, együttesenelhatározták\, hogy megalapítják a Szent József Intézetet. (Ez 1822-bena Szent Család Intézete nevet vette fel.) Klauzúrás kongregációformájában rendezkedtek be\, s a szegény vagy kevéssé ellátott gyermekekingyenes oktatásának szentelték magukat. Az oktatás alapfokú iskolaiszinten mozgott\, így nem volt szükséges hozzá semmiféle pedagógiaiképzettség. Bár az új létesítmény megfelelt a szegények ténylegesszükségletének\, Emíliát kezdetben mégis erősen bírálta környezete\, és avillefranche-i papságtól sem kapott megfelelő támogatást. 1816. április30-án társnőivel együtt megtelepedett egy szegényes házban\, megnyitottkét iskolai osztályt\, és befogadott néhány árva gyermeket. Anyagifeltételeik nyomorúságosak voltak\, de 1817-ben valamivel jobbkörülmények között telepedhettek le\, 1819. június 29-én pedigbeköltözhettek az egykori ferences kolostorba. Marty abbé lelkivezetésével az új kongregáció fejlődésnek indult\, és számos új tagjelentkezett felvételre. A viszonylag sok haláleset azonban\, amelybizonyára rossz anyagi feltételeikkel állt összefüggésben\,megritkította soraikat. Emília egy ideig arra gondolt\, hogy közösségétegyesíti Mária Lányaival; ezt a szervezetet madame de Trenquelléonalapította meg Agen-ban. Az egyesülés előkészítése közben\, 1822-benkiderült\, hogy a nővérek nem akarnak mást elismerni elöljárójuknak\,mint Rodat anyát. \nEmília egyéni életében ez az időszak a nagy próbatétel korszakátjelentette. 1818-ban kinövés keletkezett az orrán\, és sokáig azthitték\, hogy rákban betegedett meg. 1821-ben megoperálták\, de állapotafolytonosan rosszabbodott\, és néhány év múlva csaknem teljesen meg issüketült. Ezenkívül 1820. augusztus 9-től heves lelki szenvedésgyötörte\, s ez mindenekelőtt a teljes elhagyatottság érzésében és a hitelleni erős kísértésekben nyilvánult meg. \nEz a szenvedés rövid megszakításokkal csaknem élete végéigtarthatott. A megpróbáltatások nem akadályozták meg abban\, hogymesszemenően tevékeny elöljáró legyen; a Szent Család Intézet azonbancsak nagyon lassan fejlődött. Első elágazása 1822-ben Aubinben valósultmeg\, s ez egy kisebb nézeteltéréshez vezetett az alapítónő és Martyabbé közt; ez utóbbi egyébként 1823 júniusában Rodez általános helynökelett. Csak 1832-ben hajtott a kongregáció új sarjat Livinhacban\, aholmagába olvasztotta a helybeli kis közösséget\, a Nővérek Szövetségét(Soeurs de l’Union). Ugyanebben az évben kapta meg az intézetszabályzatát\, amelyet Marty abbé szerkesztett\, aki azután 1835.november 15-én meghalt. \nRodat anyának új gondokkal kellett megküzdenie. 1834-benDecazevilleben\, egy csak röviddel azelőtt kialakult bányavidéken újalapítást hoztak létre. Csakhamar megmutatkozott azonban\, hogy abányászok közti apostolság nem egyeztethető össze a klauzúrával.Létrejött tehát egy klauzúra nélküli ág\, s ez nagyon hamar fejlődésnekindult. Most azonban magától értetődően számos nehézség támadt akongregáció két ága közti szervezeti összefüggés miatt. 1835 utángyorsabb ütemben következtek az új alapítások\, bár nagyjából csakAveyonra és a vele szomszédos közigazgatási kerületekre korlátozódtak.Sok új házat nyitottak\, ám a szükséges anyagi feltételek nélkül; Emíliaanya mindenütt ugyanazt az Istenre hagyatkozást és önzetlenségettanúsította. Kihasználta azt a számos lehetőséget is\, amelyet atársulat klauzúra nélküli ága kínált\, és az oktatás feladatköréhez újműködési területeket csatolt: házi betegápolást\, fogolylátogatást\,menedéket a bűnbánó nőknek. \nA Szent Családról nevezett kongregációnak új válságot kellettkiállnia. A Marty abbé által szerkesztett szabályzat csakhamar nemfelelt meg az új helyzetnek\, és 1844-ben elengedhetetlenné váltátdolgozása. A feladatot Barthe abbéra\, egy rodezi papra bízták\, akiazt javasolta\, hogy a társulat két ágát olvasszák egybe\, és mindkettőszámára töröljék el a klauzúrát. Az alapítónő ezzel nem értett egyet\,mert határozottan ragaszkodott a klauzúrához. Barthe abbé szerencséreengedett\, és a két ág továbbra is elkülönült egymástól. A társulat soknővére bírálta az alapítónő anyagi kérdésekben tanúsított derűlátását\,és feltétlen\, szinte kizárólagos bizalmát a gondviselésben. Így hát az1846-ban fogalmazott új szabályzat szerint teljhatalmát ebben a pontbankorlátozta egy tanács; ez azonban csak még inkább növelte a pénzügyinehézségeket. \n1852 márciusában Emília anya bal szemén daganat keletkezett. Ettőlkezdve megszűntek lelki szenvedései. Megértette\, hogy ez a közelgő végjele\, és alázatosan kérte: szabadítsák meg minden vezetőtevékenységtől. Mivel egészségi állapota folytonosan rosszabbodott\,augusztus végén teljesítették kérését. Gyóntatóatyjának engedelmeskedveszeptember 7. és 10. között lediktálta életrajzát; ez nagy értékűvallási dokumentum\, bár belső életének misztikájáról csak nagyonmértéktartóan nyilatkozik meg benne. 1852. szeptember 19-én halt meg. \n1940. június 9-én boldoggá\, 1950. április 23-án pedig szenttéavatták.
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=de-rodat-szent-emilia-apaca-rendalapitono-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270919
DTEND;VALUE=DATE:20270920
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:290-1821312000-1821398399@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT JANUARIUS PÜSPÖK és TÁRSAI
DESCRIPTION:Szeptember 19.+Puteoli\, 300 körül \nA dél-itáliai Benevento püspöke\, Januarius hatodmagával lettvértanú: Festus\, Desiderius\, Sossus\, Procolus\, Eutüchész és Acutiusvoltak a társai abban a dicsőséges küzdelemben\, amelyben aDiocletianus-féle üldözés (284–305) alatt győztek Krisztus nevében. \nA 7. századi vértanú-akta szerint — adatai meglehetősen hézagosak\,de a legkorábbiak — egy harminc esztendős misenói diákonus\, Sossusmegtudta\, hogy Pozzuoliba érkezett a beneventói püspök\, Januarius adiákonusával\, Festusszal és a lektorával\, Desideriusszal. \nSossus többször is fölkereste őket\, de mindig titokban\, mert acumanai Szibillához zarándokló pogány tömeg veszélyes volt akeresztényekre. Sossust minden óvatossága ellenére fölfedezték\, s mintkeresztényt Dracontius bíró parancsára bebörtönözték. Ekkor Januariusés két kísérője elment hozzá. Amikor megvallották\, hogy ők iskeresztények\, mindhármukat letartóztatták és a bíró elé vitték. A bírófelszólította őket\, hogy áldozzanak az isteneknek\, s mivel nem voltakhajlandók\, kimondta az ítéletet\, hogy Sossusszal együtt mind a négykeresztényt vessék medvék elé Puteoli amfiteátrumában. Ezt az ítéletetazonban megváltoztatta\, és kard általi halálra ítélte őket. \nMiközben a vesztőhelyre kísérték a püspököt és három társát\, aputeoli egyház diákonusa\, Procolus és két hívője\, Eutüchész és Acutiustiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. Erre elfogták\, és velükegyütt lefejezték őket is. \nA történészek ma azon a véleményen vannak\, hogy e vértanúk valóbanéltek és vértanúk lettek\, de nem egyszerre és nem egy helyen.Valamennyien a Nápoly környékén lévő egyházakhoz tartoztak:Beneventóban halt meg Januarius\, Festus és Desiderius; MisenóbanSossus; Eutüchész és Acutius pedig Pozzuoliban. \n1936-ban látott napvilágot egy olyan föltevés\, mely szerint aNápolyban tisztelt Januarius azonos a beneventói vértanú püspökkel\,aki a szardikai zsinaton (343) védte az igaz hitet\, ezért Konstanscsászár száműzetésbe küldte\, s vértanú lett. Egyes történészekelfogadják\, más hagiográfusok szerint ennek a föltevésnek semmitörténeti alapja nincsen. \nA szent vértanúk tiszteletét a 4. század óta őrzi a hagyomány. AJeromos-féle Martirológium szeptember 19-én hozza Januarius temetéséta Nápoly melletti Puteoliban. A római naptárba 1586-ban vették fölünnepüket. \n\nA legenda szerint Dracontius bíró megvakult\, amikor kimondta azítéletet\, hogy medvék elé kell vetni a keresztényeket. Januariusmeggyógyította\, s ekkor változtatta az ítéletet fővesztésre. Januariusnevéhez azonban egy ennél sokkal nagyobb jelentőségű és ma is meglévőcsoda kötődik: a vércsoda. \nEz a csodálatos jelenség abban áll\, hogy ampullákban őrzött\,összeszáradt vére időről időre folyékonnyá válik és fölbuzog. Két nagyampullát Nápolyban őriznek: a nagyobbik ovális keresztmetszetű\,köbtartalma kb. 60 cm3 a kisebbik hengeres\, köbtartalma kb. 25 cm3.Általában a május első vasárnapja előtti szombaton és szeptember 19-éntörténik a csoda\, és megmarad nyolc napon át mindkét ünnep után. Utánaa megalvadt vér ismét teljesen beszárad. \nTermészetes módon nincs magyarázat erre a jelenségre\, mert atörténelem folyamán kiderült\, hogy sem időponthoz\, sem külsőkörülményekhez nincs kötve. Nemcsak a fejereklye jelenlétében\, nemcsaknagy sokaság körében történik meg\, még csak a mondott dátumokhoz sincskötve\, mert máskor is\, a fejereklyétől távol és néhány szemlélő szemeláttára is megtörténik. Minden próbálkozás zátonyra fut\, amely ejelenséget meg akarja magyarázni. A 16. század óta a legkülönbözőbbokfejtésekkel próbálkoztak kritikus elmék: a csalástól az okkultjelenségekig mindent próbáltak fölhozni a csoda \,\,megmagyarázása”érdekében. Azt is mondták\, hogy az egész jelenségnek semmi köze sincsaz emberi vérhez. Miután azonban már ismerték a vér összetételét\, 1902-ben két professzor a szeptemberi csoda után megvizsgálta a folyadékot\,és azt találta\, hogy az rendes emberi vér\, és alvadása is ugyanúgytörténik\, ahogy a friss vér szokott megalvadni. \nRáadásul a csoda nemcsak Nápolyban\, hanem egyidejűleg Pozzuoliban istörténik\, abban a templomban\, amely a hagyomány szerint a kivégzéshelye fölé épült. Sőt\, magánszemélyek birtokában is van néhány apróvérrög\, amellyel ugyanúgy megtörténik a csoda\, mint a főtemplomampulláiban őrzött vérrel. \nA hagyomány szerint ugyanis egy nápolyi asszony fölfogta a vértanúpüspök vérét. Sokáig magánál őrizte\, majd amikor már nagyon öreg lett\,389-ben átadta az ereklyét a nápolyi egyháznak. És ekkor történtelőször a csoda: a nápolyi hívek körmenetben vonultak ki a vér-ereklyefogadására\, és magukkal vitték Januarius püspök fejereklyéjét. Amikora két ereklye találkozott\, a beszáradt vér folyékony lett. \nA csoda első hiteles leírása 1389. augusztus 17-éről való. Nápolynépe a város fő patrónusaként tiszteli a vértanú püspököt\, és a csodabekövetkezését a következő hónapok kedvező vagy kedvezőtlenelőjeleként értelmezik. \n\nIstenünk\,ki megengedted\,hogy Szent Januarius vértanúd emlékezetét megüljük\,add meg\, kérünk\,hogy az örök boldogságban társaságának örvendhessünk!
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-januarius-puspok-es-tarsai-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270921
DTEND;VALUE=DATE:20270922
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:291-1821484800-1821571199@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT MÁTÉ EVANGÉLISTA
DESCRIPTION:Szeptember 21. \nMáté apostolról\, akit a hívő nép nagyon tisztel\, s akinek sírjátSalerno városában őrzik\, nem sok olyan adat maradt ránk\, amelytörténetileg hitelesnek tekinthető. Amit a hagyomány a Szentírásbanfoglaltakon kívül mond (pl. hogy az apostol Etiópiában\, a pártusokközött vagy Perzsiában működött)\, tipikusan legendás természetű.Euszébiosz\, a történetíró püspök azonban közöl egy fontos tényt: Máté\,mielőtt a pogány országokba ment volna\, Palesztinában héberül hirdetteaz evangéliumot. Távozása előtt anyanyelvén írásba foglalta\, éshátrahagyta a zsidó-keresztények számára. Euszébiosz e közlését a 2.század elején élt Pápiász presbiterre alapozza\, és azonosítja Mátéapostolt az első evangélium szerzőjével. Csakhogy épp a Pápiásztólránk maradt szöveg fölött sokat vitatkoznak a szakértők\, nem látvánföltétlenül elfogadhatónak az apostol és az evangélista azonosítását. \nAz evangélium révén elég mélyen megismerhetjük az evangélistagondolatvilágát\, mert alkotása teológiai mestermű. Ezt annak ellenéreállítjuk\, hogy vannak\, akik szerint Máté csak elindítója és gyökereannak a hagyománynak\, amelynek végső írásba foglalása az evangélium\, akész mű nem az ő tollából származik\, hanem valamelyik tanítványafoglalta írásba röviddel az ő halála után. Eszerint Máté szerzőségeépp oly bizonytalan volna az evangéliummal kapcsolatban\, mint Salamonéa Bölcsesség könyve vagy Dávidé a zsoltárok esetében. \nA Máté-evangélium keletkezését úgy gondolhatjuk el\, hogy Mátékülönös figyelemmel gyűjtötte s őrizte magában az Úr szavait ésbeszédeit. Miután rendezte\, mint mondás- és beszédgyűjteményt adtatovább. A tudósok úgy vélik\, hogy e beszédgyűjtemény és Márkevangéliuma volt a forrása annak a műnek\, amelyet az Egyház hagyományaMáté evangéliumaként tart számon. Az Úr mondásait Máté úgy foglaltaelbeszéléseibe\, ahogy az ékszerész foglalja aranyba a drágaköveket.Egymás után fűzte a hasonló tartalmú\, de eredetileg függetlenülelhangzott beszédeket\, és így jött létre a hegyi beszéd (5–7.fejezet)\, a példabeszédek (13. fejezet)\, a farizeusok felettijajkiáltások (23. fejezet) és az eszkatologikus beszéd (24–25.fejezet) gyűjteménye. \nMáté az apostol-névsorok közül kettőben a hetedik (Mk 3\,18; Lk6\,15)\, kettőben a nyolcadik (Mt 10\,3; ApCsel 1\,3) helyen\, Tamásmellett áll. Jézus legszűkebb tanítványai köréhez tartozott tehát\,azokhoz\, akik nem botránkoztak meg Krisztusban\, s pünkösdkor megkaptáka Szentlelket és a világra szóló küldetést. A Máté név a latinMatthaeus és a görög Matthaiosz közvetítésével a héber Mattajból ered\,ami a Mattanjah rövid alakja\, s annyit jelent mint ‘Jahve ajándéka’vagy ‘a hűséges’. \nA Máté-evangélium azt mondja róla\, hogy vámos volt és a Lévi nevetis viselte. Márk még azt is tudja róla\, hogy Alfeus fia volt.Foglalkozása alapján kissé beleérezhetünk ennek az apostolnakkülönleges helyzetébe az apostolok testületén belül is: \,\,Amikor Jézustovábbment\, látott egy Máté nevű embert\, aki ott ült a vámnál. Szóltneki: ťKövess engem!Ť Az fölkelt és a nyomába szegődött. Amikor későbba házában vendégül látta Jézust\, odajött sok vámos és bűnös\, ésJézussal meg tanítványaival együtt asztalhoz telepedtek. Ezt látva afarizeusok megkérdezték a tanítványaitól: ťA mesteretek miért eszikvámosokkal és bűnösökkel?Ť Jézus meghallotta\, és így válaszolt: ťNemaz egészségeseknek kell az orvos\, hanem a betegeknek. Menjetek\, éstanuljátok meg\, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok s nem áldozatot.Nem azért jöttem\, hogy az igazakat hívjam\, hanem hogy a bűnösöketŤ”(Mt 9\,9–13). \nLévi-Máté\, a vámos Kafarnaumban dolgozott. Kafarnaum ugyanishatárváros volt Heródes Antipász országa és Fülöpnek a Jordántólkeletre elterülő országa között. Azt nem tudjuk\, hogy a város vagy anegyedes fejedelem alkalmazottja volt-e. Mint vámos a zsidók szemébennyilvános bűnös\, kitaszított\, tisztátalan ember volt. Jézus azonbanmegszólítja: \,\,Kövess engem!”\, és csakhamar vendége lesz Máténak. Úgytűnik\, e meghívástól Máté helyzete nem változott\, sőt! A vallásivezetők ujjal mutogatnak most már nem csupán rá\, a vámosra\, hanemJézusra is\, aki odáig alacsonyította magát\, hogy közösséget vállal abűnösökkel\, a kitaszítottakkal. Máté pedig tudta\, hogy amikor fölkelta vámasztal mellől\, nem egy dúsgazdag ember társaságába került\, hanemaz Emberfia követője lett\, akinek nemhogy elvámolnivalója\, de méghajléka sincsen\, ahol álomra hajthatná a fejét. Az Emberfiának azonbanvan hatalma a földön bűnöket megbocsátani! Ez a Jézus az irgalmasságevangéliumát hirdeti és cselekszi\, és Máté azzal\, hogy meghívástkapott tőle\, ennek lett a részesévé! \nJézus nagyon tudatosan vállalta a közösséget a vámosokkal és abűnösökkel. Ezzel a tettével igazolja azt\, amit mond: azért jött\, hogya bűnösöket hívja a bűnbánatra és a bűnbocsánatra. Ezért szólmindenkinek hívó szava\, mert az emberek valamennyien bűnösök\, de a szócsak azoknak a szívéhez érkezik el\, akik tudatában vannaknyomorúságuknak\, és engedik\, hogy meghívják őket\, azaz fölkelnek éskövetik Jézust. Aki pedig őt követi\, az maga is Isten irgalmasságánaka tanúja lesz. Annak az irgalmasságnak a tanúja\, amely JézusKrisztusban testet öltött az emberek között. Máté esetében ameghívottból tanítvány\, tanú és apostol lesz\, aki maga is Istenajándéka a világnak. \nNagyon könnyen elképzelhető\, hogy Máté\, aki az írás és a számolásművészetében jártas volt\, a mennybemenetel után összegyűjtötte ésírásba foglalta azt az anyagot\, melyből később kibontakozott a teljesevangélium. Egy apró adat az ő keze nyomát őrzi: Máté evangéliumábanmeglepően pontosak a pénzzel kapcsolatos közlések. Sokkal többfélepénzt ismer\, mint a másik három evangélista\, és soha nem véti el\, hogymilyen helyzetben miféle pénznemmel kell fizetni! \nEnnél azonban sokkal fontosabb számunka\, hogy Máténak köszönhetjükaz Úr Krisztus szavainak és beszédeinek alapvető forrását. Azevangélium utolsó mondatai összefoglalják az Üdvözítő szándékát\, aki abűnösökért jött\, hogy Isten irgalmát hirdesse és megmutassa azembereknek. Apostolait azért küldi szerte a világba\, hogy mindennépnek elmondják az irgalom evangéliumát: \,\,Én kaptam minden hatalmataz égen és a földön. Menjetek tehát\, tegyétek tanítványommá mind anépeket. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentléleknevében\, és tanítsátok meg őket mindannak megtartására\, amitparancsoltam nektek. És én veletek vagyok minden nap a világvégezetéig” (Mt 28\,18–19). A Jeromos-féle martirológium szeptember21-én hozza Szent Máté ünnepét. Rómában a 11. századtól ezen a naponemlékeztek meg róla. \n\nMáté meghívásának történetét az evangéliumból ismerjük. Életénektovábbi eseményeiről csak a hagyomány közöl néhány szórványos adatot. \nA legenda szerint az apostolok szétválása után Máté Etiópiába ment\,ahol Kandaké királynő kincstárnoka — akit az Apostolok Cselekedeteielbeszélése szerint Fülöp diákonus keresztelt meg — fogadta éstámogatta. Történt egy napon\, hogy a király fia meghalt. A bennszülöttvarázslók mindent elkövettek\, hogy életre keltsék\, de hiába. Akkor akincstárnok azt tanácsolta urának\, hívja el Mátét. Ő el is ment ésföltámasztotta a fiút. A király ettől olyan boldog lett\, hogy örömébenegész országába hírnököket küldött\, akik ezt hirdették: \,\,Jöjjetek\, éslássátok Istent\, aki emberi formában megjelent közöttünk!” Az emberekössze is sereglettek\, Máté pedig tanította őket\, hogy kinek a nevébenés erejében támasztotta föl a halott királyfit. Az emberek hittekszavának\, megkeresztelkedtek\, a király pedig hálája jeléül egy pompástemplomot építtetett. \nVolt a királynak egy Efigénia nevű leánya\, aki szintén megtért\, ésMáté fölvette az Istennek szentelt szüzek közé. Ezután Egippus királymeghalt\, és utóda\, Hirtacus szemet vetett Efigéniára. Máténak ígérte afele országát\, ha rábeszéli a leányt\, hogy legyen a felesége. Egyalkalommal Máté a házasság szépségéről és szentségéről prédikált aszüzeknek és a népnek\, és hangsúlyozta\, hogy senkit nem szabadelválasztani a házastársától. A király azt hitte\, hogy Máté az őkérésének megfelelő szándékkal szól\, és most beszéli rá Efigéniát avele való házasságra\, ezért nagyon megdicsérte a prédikáció után. Őazonban így válaszolt a királynak: \,\,Úgy látom\, egészen félreértettélengem\, ó király\, hiszen tudod\, hogy Efigénia az
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-mate-evangelista-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270922
DTEND;VALUE=DATE:20270923
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:293-1821571200-1821657599@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT MÓR és TÁRSAI vértanúk
DESCRIPTION:Szeptember 22.+Agaunum\, 284–293 között(?). \nMár a 2. századból maradtak fenn tudósítások\, amelyek arrólértesítenek\, hogy keresztények csoportosan lettek vértanúk. Különösen acsászári hadseregben fordult ez elő\, mert az üldöző rendeletek akatonákra fokozott szigorral voltak érvényesek. A keleti egyház anegyven szebasztei vértanút (lásd: 136. o.) ünnepli\, a latin egyházpedig a thébai légióról emlékezik meg. \nMauritius és társai (név szerint: Exsuperius\, Candidus\, Victor\,Innocentius és Vitalis) a thébai légió katonáiként szolgáltak. A légióonnan kapta a nevét\, hogy tagjai az alsó-egyiptomi Théba környékérőlszármaztak. Ez a vidék nagyon korán befogadta az Evangéliumot\, ezértsemmi lehetetlenség nincs abban\, hogy ezek a katonák valamennyienkeresztények voltak. \nA hagyomány szerint vértanúságuk helye a mai Svájc területén lévőAgaunum (a mai Saint-Maurice\, a Genfi-tótól keletre). 293 előtt kellettmeghalniuk Krisztusért\, mert Nagy Konstantin atyja\, Konstantius Chlorusezt a területet 293-ban kezdte kormányozni\, és arról volt nevezetes\,hogy egyetlen embert sem végeztetett ki keresztény hite miatt. \nA thébai légió vértanúságát Szent Eucherius lyoni püspök (+450 körül)régi hagyomány alapján így beszéli el: \nMaximianus\, Diocletianus társcsászára a keresztények üldözéséreindult. Aki meg merte vallani Krisztust\, megkínoztatta vagy megölette.S ha éppen nem kellett hadat viselnie\, katonáit is a keresztények ellenvetette be. Volt a hadseregében egy légió\, melynek katonái Thébábólvalók voltak\, \,\,járatosak a hadviselésben\, erényekben nemesek\, de mégnemesebbek a hitükben; a császárért bátorsággal\, Krisztusért áhítattalharcoltak. Fegyverben sem feledkeztek meg az evangéliumi parancsról\,mert megadván a császárnak\, ami a császáré\, Istennek is megadták\, amiIstené. Amikor megérkezett a császári parancs\, hogy a sereg induljon akeresztények ellen\, ez a légió megtagadta az engedelmességet. \nMaximianus ott járt a vidéken\, nem messze a légió táborhelyétől.Amikor jelentették neki a történteket\, éktelen haragra gyulladt…Megparancsolta\, hogy tizedeljék meg őket és akire a sors esik\, karddalöljék meg. Így akarta megfélemlítéssel engedelmességre kényszeríteni atöbbieket. Amikor az első tizedelés megtörtént\, megismételte aparancsot\, ami együtt járt az indulás előtti áldozatbemutatással is. Athébaiak tábora nyíltan megtagadta mind az áldozatbemutatást\, mind azindulást. Megvallották\, hogy csak az örökkévaló Istent imádják\, sinkább meghalnak\, mint hogy keresztény hitük ellen tegyenek. A császártehetetlen dühében ismét tizedelést rendelt el”… Ekkor Mór volt atöbbiek lelkesítője. Így beszélt a császárhoz: \n\,\,A katonáid vagyunk ugyan\, Császár\, de szabadon megvalljuk\, hogyIsten szolgái is vagyunk. Neked katonai szolgálattal\, nekiártatlansággal tartozunk\, Tőled zsoldot kapunk\, Tőle az élet kezdetétkaptuk. Abban\, amit parancsolsz\, neked nem engedelmeskedhetünk\, mertnem tagadhatjuk meg a teremtő Istent\, aki a mi teremtőnk\, de akárakarod\, akár nem\, neked is Urad és Teremtőd. Ha nem olyasmitparancsolsz\, amivel őt megbántanánk\, ahogy eddig\, most isengedelmeskedünk\, de ha másként van\, akkor inkább engedelmeskedünkNeki\, mint neked. Felajánlottuk neked\, hogy ellenségeid ellenharcolunk\, de gonoszságnak tartjuk\, ha ártatlanokra emelünk kezet. Agonoszok és ellenségek ellen jobbunk fegyvert ragad\, de képtelenártatlan polgárokat megsebezni. \nNem felejtettük el\, hogy a polgárokért és nem a polgárok ellenálltunk fegyverbe. Mindig az igazságosságért\, a jóságért\, az ártatlanokmegvédéséért harcoltunk\, eddig ezekért vállaltuk a veszélyt. Harcoltunkhűségből\, de hogyan lehetnénk hűek hozzád\, ha most hűtlenek lennénkIstenhez? Először Istenre\, utána a császárra esküdtünk; ha megszegjükaz elsőt\, ki kötelezhet a második megtartására? \nAzt parancsoltad\, hogy induljunk és kutassuk fel a keresztényeket. Nekeress másutt keresztényeket\, előtted állnak\, akik vallják mindenekteremtő Atyaistenét és hiszik az ő Fiát\, Jézus Krisztust mint Istent.Láttuk\, hogy öletted meg társainkat\, vérükből ránk is hullott\, mégsemsiratjuk szent bajtársaink halálát és nem temetjük őket jajgatással.Inkább hálát adunk értük és örömmel állunk testük mellett\, mertméltónak találtattak arra\, hogy Istenért szenvedjenek. \nÉs most\, lássad\, az életveszély nem indít zendülésre\, nem ragadunkfegyvert ellened\, jóllehet nincs reményünk az életre. Kezünkben afegyver és lásd\, nem állunk ellen: mert meghalni akarunk\, s nem azt\,hogy lemészároljatok\, s inkább akarunk ártatlanul meghalni\, mintgonoszul életben maradni. Bármit parancsolsz\, hogy megégessenek\,megkínozzanak\, karddal megöljenek\, elfogadjuk. Keresztények vagyunk\,nem lehetünk katonáid a keresztények üldözésében.” \nA császár parancsot adott\, hogy a légió minden tagját karddal öljékmeg. Ők pedig mint a bárány\, letették fegyverüket és szelíden várták ahalált. \nA vértanúk sírja fölé hamarosan templom épült. Ezt az idők folyamánátépítették\, kibővítették\, majd kolostor épült melléje és a SzentMórról elnevezett apátságban mindmáig őrzik a vértanú katonáktiszteletét. Mórt a neve miatt a késő középkorban sötétbőrű lovag vagykatona képében szokták ábrázolni. A középkori lovagrendek és katonák avédőszentjüknek tekintették.
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-mor-es-tarsai-vertanuk-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270922
DTEND;VALUE=DATE:20270923
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:292-1821571200-1821657599@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:VILLANOVAI SZENT TAMÁS érsek
DESCRIPTION:Szeptember 22.*Fuentellana\, 1488.+Valencia\, 1555. szeptember 8. \nTamás Fuentellanában született\, és Villanueva de los Infantesben nőttfel. Apja\, aki molnár volt\, a péntekenként őrölt lisztet elosztotta aszegények között. Anyját is jótékonyságáról ismerték. Tamás utánozta aszüleit: gyermekként gyakran elajándékozta a reggelijét\, sőt mégruhadarabjait is a szegényeknek. \nKorán megmutatkozott\, hogy átlagon felüli képességekkel rendelkezik\,így hát tizenhat évesen az alcalái egyetemre küldték. Két évvel későbbmeghalt az apja; egy házat és némi pénzt hagyott rá. Tamás hazatért\, apénzt szétosztotta a rászorulók között\, a házat pedig anyjabeleegyezésével kórházzá alakította át. Ezután visszament az egyetemreés teológiát tanult. Már huszonhat évesen filozófiát és teológiáttanított az alcalái egyetemen. Ragyogó tanár hírében állt. Kétévitanító tevékenység után ott hagyta a professzorságot\, és belépett azágostonosok rendjébe. Rendtársai csodálták a csendes\, szerénynovíciust. \n1518-ban pappá szentelték. Most már a kolostorban is kellettteológiát tanítania. Csakhamar keresett gyóntatóatya és igehirdetőlett. V. Károly császár udvarába akarta vitetni\, ez azonban nemvalósult meg. \n1519-ben házfőnök\, 1527-1529 között az andalúziai\, 1534-1537 között akasztíliai rendtartomány elöljárója lett. Egész csoport hithirdetőtküldött az Újvilágba\, akik Mexikóban ma is létező rendtartománytalapítottak. \nImádság közben\, különösen a szentmise alatt Tamás gyakran élt átmisztikus eksztázisokat. Ezek gyakran kínosak voltak számára\, ésmindent megtett\, hogy elrejtse őket. Így egy beöltözéskor mondottprédikációja alkalmával negyedórán át nem tudott beszélni. Amikormagához tért\, bocsánatot kért: \,\,Gyenge a szívem — mondta –\, ésszégyellem\, hogy ilyen alkalmakkor olyan könnyen elerőtlenedek.Megkísérlem\, hogy megszabaduljak e hibámtól.” \nAmikor 1542-ben a granadai érseki szék megüresedett\, V. Károlycsászár érsekké akarta tenni\, ő azonban olyan határozottan védekezett\,hogy a tervről le kellett mondani. Amikor azonban nemsokára meghaltValencia érseke\, ellenvetése semmit sem használt; 1544-benValladolidban püspökké szentelték. \nA következő reggel gyalog indult Valenciába. Anyja kérte\, hogy útjasorán látogassa meg\, de ő a Biblia szavaival válaszolt: \,\,… az emberelhagyja apját és anyját\, és feleségéhez ragaszkodik…”. Úgytekintette most magát\, mint aki \,\,házasságot kötött” egyházmegyéjével.Ez azonban nem jelentette azt\, hogy anyját kevésbé szerette vagyelhanyagolta volna; később úgy intézte\, hogy egy szabad hónapját veletölthette. \nAmikor az új érsek szerény\, elhordott szerzetesruhájában a népujjongása közepette bevonult székesegyházába\, kanonokjait részvét fogtael a szegény ember iránt. Négyezer koronát küldtek neki\, hogy magát ésrezidenciáját is méltóságához illően rendbe hozhassa. Alegbarátságosabban megköszönte\, a pénzt pedig elküldte egy kórháznak.\,\,Jobban dicsőíti Istent — mondta –\, ha a pénz a szegény betegekjavát szolgálja\, akiknek éppen égető szükségük van rá\, mintha én adnámki. Ugyan miért lenne szüksége egy szegény szerzetesnek bútorra?” \nA székesegyház kanonokjai\, akik sokat adtak a méltósággal telifellépésre\, gyakran szégyenkeztek érsekük miatt. Egyikük meglepte egyalkalommal\, amikor éppen szerzetesruháját foltozta. \,\,De excellenciád\,ezt mégiscsak megcsinálja önnek bármelyik szabó egypár fillérért!” –vélte kissé bosszankodva. \,\,De az a pár fillér egy szegény embernektalán az ebédjét jelenti” — jegyezte meg halkan az érsek. \,\,Nagyonlekötelez a személyem körüli szorgoskodásával\, de tudja\, hogy sem azállásom\, sem a kötelességem nem a ruházatomtól függ. Csak a rám bízottlelkekről kell gondoskodnom.” — mondotta más alkalommal. Amikor akanonokok arra késztették\, hogy hordja legalább a selyem püspökikalapot\, végre engedett. Olykor azonban rámutatott a kalapra\, ésnevetve mondta: \,\,Ez az érseki méltóságom! Elöljáróim\, a kanonok urakszükségesnek tartják\, hogy hordjam\, mert különben nem lennék érsek!” \nLelkiismeretesen látogatta egyházmegyéjének minden plébániáját.Mindenütt prédikált\, és mindenütt érezhetővé vált a vallási élet újfelvirágzása. Sikeresen fáradozott azon\, hogy megvalósítsa a ma olyanmagától értetődő területi püspöki konferenciákat; együttesen vitattákmeg azután a visszásságokat\, különösen a papság körében tapasztalhatóhibákat. \nTamás érsek mindig\, minden munkája közben talált időt arra\, hogy sokórát töltsön az Oltáriszentség előtt. Beosztottai nem szívesen zavartákmeg\, ha imába merülve látták. Amikor ezt észrevette\, kiadta aparancsot\, hogy azonnal hívják\, ha látogatója érkezik; senkit sem akartmegvárakoztatni. \nMindennap több száz szegény kereste föl az érseki palotát;mindegyikük kapott meleg ételt\, egy pohár bort és pénzt. Az érsekgondoskodott a szegény árvákról is. Akkoriban igen gyakran megtörtént\,hogy a nem kívánt gyermekeket kitették. Tamás érsek jutalmat ígértminden szolgájának\, aki talált gyermeket visz a palotába. \nGyakran mondták neki\, hogy a koldusok közt sok a munkakerülőcsavargó\, és az ilyenek nem érdemelnek támogatást. \,\,Ha munkakerülők éscsavargók — válaszolta –\, a kormányzó vagy a rendőrség dolga\, hogytegyenek valamit ellenük; az én kötelességem azonban az\, hogytámogassam azokat az embereket\, akik az ajtómhoz jönnek.” \nAmi különösen feltűnt Tamásban\, az a jósága és szelídsége volt\, amelyminden szívet megnyert számára. Amikor a tanácsosai egyszer szigorúbbintézkedésre ösztökélték\, ezt válaszolta: \,\,Az embereket inkábbmegnyerni\, mint megharagítani akarom.” \nAz egyik kanonok élete botrányt okozott. Tamás érsek különféleképpenmegkísérelte már\, hogy megtérésre késztesse\, de hiába. Közölte akanonokkal\, hogy egy római útra kell vállalkoznia helyette\, és ezértelőzően egy időre az érseki rezidenciába kell beköltöznie. Az utazáskezdetét azonban újból és újból elodázta. Egy fél év alatt megtérítettea kanonokot az érsekkel való érintkezés; más emberként hagyta el aházat. Környezete pedig azt hitte\, hogy Rómában töltötte el a hathónapot. \nEgy másik alkalommal\, amikor egy papot kellett megintenie azéletmódja miatt\, az dühösen távozott. \,\,Hagyják — mondta az érsek atanácsosainak –\, az én hibám. Túl keményen bántam vele.” \nMindemellett\, ha az egyházi fegyelemről vagy a jó példáról esett szó\,szigorú volt. A fülébe jutott\, hogy egy pap a nagypénteki liturgiaalatt átkozódni kezdett\, mert a kórus elfelejtett valamit. Erre a papravezeklésül háromnapi szigorú böjtöt rótt ki\, továbbá\, hogy háromszorosalamizsnát adjon a szegényeknek\, ezenkívül pedig két héten át nem voltszabad miséznie. Egy másik papot\, aki megsértette a gyónási titkot\,egész életére bebörtönöztetett. \nKülönlegesen törődött az úgynevezett moriszkókkal\, az iszlámkonvertitákkal\, akiket Spanyolországban másodrendű keresztényeknektekintettek\, és akiknek nagy nehézségekkel kellett megküzdeniök.Rávette a császárt\, hogy alapítványt létesítsen\, amelyből sajátosanerre a munkára képeztek ki papokat; ő maga iskolát alapított emegtértek gyermekei számára. \nA sok rábízott lélekért való felelősségérzet súlyosan nehezedettTamásra. \,\,Sohasem féltem annyira\, hogy kirekesztenek a választottakközül\, mint amióta püspök vagyok” — szokta mondani. Különösenóvakodott attól\, hogy e föld nagyjainak kegyét keresse. Egyszer magáhozhívatta V. Károly császár. Tamás püspök éppen egy prédikációjátkészítette és kimentette magát. \n\,\,Bárcsak minden szerzetesnek ilyen lelki szabadsága volna\, mintneki!” — kiáltott fel a császár. \n1555-ben Tamás érsek úgy érezte\, hogy meggyengült egészsége miatthivatalát már nem tudja ellátni\, ezért vissza akart vonulni. Mielőttazonban erre sor került volna\, meghalt. Előzően mindenét elajándékozta\,még az ágyát is; csak azt kérte\, hogy kölcsönvehesse addig\, amígszüksége lesz rá\, hogy rajta halhasson meg. \nTamás érseket 1618-ban boldoggá\, 1658-ban pedig szentté avatták.
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=villanovai-szent-tamas-ersek-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270924
DTEND;VALUE=DATE:20270925
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:294-1821744000-1821830399@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT GELLÉRT
DESCRIPTION:Szeptember 24.*Velence (Itália)\, 980 körül+Buda\, 1046. szeptember 24. \nSzentünk azoknak a sorába tartozik\, akik nem hazánk földjén láttákmeg a napvilágot\, de életük\, működésük és haláluk ide kapcsolja őket.Velence volt a szülőföldje\, az a lagúnák szabdalta szigetföld\,amelynek első lakói a helyi hagyomány szerint Attila hunjai előlmenekültek ide a szárazföld városaiból és falvaiból. Öt éves volt\,amikor szülei — apját Sagredo Gellértnek hívták — áteveztek vele aSzent Márk-székesegyházzal átellenben lévő San Giorgio-szigetre. Úgylátszott ugyanis\, hogy György nevű kisfiúk (Szent György napjánszületett\, ezért kapta a keresztségben ezt a nevet) nem marad életben.Fogadalmat tettek\, hogy ha a gyermek a sziget bencés szerzeteseinekimájára meggyógyul\, Istennek szentelik az életét\, és mindjárt amonostorban hagyják. A gyermek fölgyógyult\, ott maradt\, és fokozatosanbevezették őt a kor szellemi és a Szent Benedek rend lelki életébe\,fegyelmébe. 15 éves lehetett\, amikor édesapja Jézus iránti szeretetbőlszentföldi zarándoklatra indult. Társaival együtt elérte Palesztinapartjait\, ahol rabló arabok támadták meg őket. Csatára került a sor\, sbár a támadókat megfutamították\, édesapja holtan maradt a csatatéren.Így teljesült az a vágya\, miszerint abban a földben szeretne pihenni\,amelyet a Megváltó vére öntözött… Az ő emlékére vette föl az ifjúGyörgy a Gellért nevet. Nem sokkal később az édesanyját iselvesztette\, a San Giorgio monostor sírboltjába temették el. \nHuszonöt éves korában rendtársai őt tették meg a monostorperjeljévé\, majd Vilmos apát javaslatára\, tudásának elmélyítésevégett\, másodmagával Bolognába küldték\, hogy később elfoglalhassa akolostori iskola egyik tanári posztját. 32 évesen tért vissza a SzentGyörgy szigeti monostorba\, de nem sokáig tanított\, mert Vilmos apáthalála után őt választották meg szerzetestársai apátnak. Talánédesapja emléke vagy a hithirdetés vágya késztette arra\, hogy 3 évmúltán lemondjon apáti tisztéről és a Szentföldre induljon. \n1015 február vége felé szállt hajóra két társával\, hogy Zárába (ma:Zadar) jusson\, s onnan továbbhajózzék Palesztina felé. De a kitörttengeri vihar miatt Isztria partjai felé sodródtak. Ott a Parenzo (maPorec) melletti Szent András-sziget kikötőjében vetettek horgonyt\, ésa sziget bencés monostorában találtak menedéket. A több hétreelhúzódott kényszerpihenő közben Gellértnek nem egyszer nyílt alkalma\,hogy megbeszélje útitervét az ugyancsak ott időző Razina\, más nevénGaudentius pannonhalmi apáttal\, aki szerette volna őt megnyernimagyarországi kolostoralapítási és térítői tervének. Gellért azzal anem titkolt szándékkal engedett unszolásának\, hogy Magyarországonkeresztül könnyebben eljuthat majd a Szentföldre. Átkelvén a partmenti hegyláncokon\, majd a Dráván\, 1015. május 3-án érkeznek Pécsre\,Mór püspökhöz. Vele és Asztrik pécsváradi apáttal onnanSzékesfehérvárra\, István királyhoz mennek. Nagyboldogasszony napjánjárul Gellért a király elé\, és találkozásuk hatására István meghívjaőt Imre fiának nevelőjéül. Nyolc éves volt ekkor Imre\, és szentünk 7évig nevelte az esztergomi királyi palotában. Tanítványánakéletszentsége tanúsítja\, hogy nevelő\, oktató munkája nem veszettkárba! \nEzután következtek a bakonybéli remeteség évei. A monostor mellettierdei kunyhóban tudott leginkább elmélkedni és dolgozni. Ekkor írtaszentírásmagyarázó munkáit\, többek között a Zsidókhoz írt levélhez ésSzent János apostol I. leveléhez. Kár\, hogy e munkái mind elvesztek.Kb. 1028-ig örülhetett a monostor csendjének és erdei magányának.Ajtony vezér legyőzése után Szent István hívatta\, hogy rábízza a Marosmenti egyházmegye megszervezését. Ajtony annak idején a bizáncicsászárság szomszédjaként görög szertartás szerint vette föl akeresztséget\, s telepített Marosvárra néhány görög szerzetest. Csanádvezér ostroma után ugyan elmenekültek\, de pl. Oroszlámoson még a 13.sz. elején is voltak. \nGellért az egyházszervezést azzal kezdte\, hogy fölosztotta azegyházmegye területét 7 főesperességre\, s ezek élére a magával hozottpapok közül azokat állította\, akik tudtak magyarul. Majd a papiutánpótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett\, végültemplomokat építtetett\, köztük a székesegyházat és a bencés monostorBoldogságos Szűz oltalmába ajánlott templomát. Tevékenységét a szentéletű király bőkezűen támogatta. E tekintetben\, de más\, sorsdöntőbbszempontból is\, végzetes fordulatot jelentett a király halála 1038-ban. Hiába volt az új király\, Péter velencei\, akárcsak Gellért\, azuralkodáshoz és a magyarság megnyeréséhez nem értett. Idegenpártolásamiatt nemzeti forradalom űzte el őt a trónról. Utóda\, Aba Sámuel semvitte sokra. Zsarnoksága miatt 1043-ban a koronát és a húsvétmegünneplését is megtagadta tőle Gellért. A fölfordulásnak ezen éveikészítik elő vértanúságát is. Ha arra gondolunk\, hogy a csanádi püspöke vérzivataros években hittudományos munkákat írt\, rádöbbenhetünk\,hogy semmiképpen sem kereste a vértanúságot\, hanem inkább csakelfogadta azt. \n1046 szeptemberében a lengyelországi száműzetésből hazatérő Vászolyfiak\, Endre és Levente fogadására igyekezett püspöktársaival\, Böddelés Benetával együtt. Mivel a hercegek még nem érkeztek megSzékesfehérvárra\, továbbutazik Diósdig. Az éjjelt itt töltvén\, reggela Szent Szabina-templomban mondott miséje közben látomása volt közelgővértanúságukról. Az ún. pesti révhez közeledve Vatha pogány lázadóikőzáporral törtek rájuk. Kiráncigálták Gellértet a szekeréből\,hozzákötötték egy kordéhoz\, és a később róla elnevezett Kelenhegyszikláiról a mélybe taszították. Holttestét ideiglenesen a pestiBoldogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébániatemplomban)temették el\, később átszállították Csanádra. Szentté avatása SzentLászló királysága idején történt. \n\nEgy kis részlet Szent Gellért művéből\, melyben a tüzes kemencébenéneklő három ifjú himnuszát magyarázza. Az itt következő sorokbanGellért azokról beszél\, akik hódoltak a bálvány előtt (Hajdu Tiborfordításában): \n\,\,Hogyan is beszélhetnénk a király tetszése ellenére? Megharagszik\,indulatba jön\, s mi mégis beszéljünk? Inkább színlelik a jókedvet\, svele együtt akár kacagnak\, mintsem hogy ki mernék mondani Istenhathatós igéjét. Ezt pedig azért teszik\, hogy se rokonaik el neveszítsék a nekik adott hivatalokat\, se őtőlük el ne vegyék a polyvát.Mikor pedig valaki emberi tekintetek\, avagy földi dolgokhoz valóragaszkodás miatt fél a halandó embertől\, és ilynemű dolgok miattkíván tetszeni annak\, aki ma van\, másnap reggel pedig már nyoma sincsa földön\, akkor\, úgy látszik\, semmiben sem különbözik azoktól\, akik ababiloni király bálványszobrát imádták.” \n\nIstenünk\,ki Szent Gellért püspöknek vértanúságáértmegadtad a halhatatlanság koronáját\,engedd jóságosan\,hogy akinek emlékezetét áhítattal üljük itt a földön\,annak szüntelen pártfogása védelmezzen minket a mennyben!
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-gellert-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270925
DTEND;VALUE=DATE:20270926
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:295-1821830400-1821916799@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:RADONESZI SZENT SZERGEJ apát
DESCRIPTION:Szeptember 25.*Rosztov mellett\, 1319 előtt.+Radonesz\, Zagorszk mellett\, 1392. szeptember 25. \nA 14. század a Nyugat számára a középkori kultúra megérlelődésétjelentette. A kelet-európai térség számára viszont sötét korszak voltennek az évszázadnak a kezdete. A mongol pusztítások sebei még nemgyógyultak be. A városok templomai és kolostorai romokban hevertek. Ámaz emberek vágyódtak az imádság nyugodt helyei után\, a szomorú valóságpedig új\, hatalmas ösztönzést adott az elmélkedésre és az aszketikusélet utáni törekvésre. Ez kedvezett a remeteélet felvirágzásának és\,\,az orosz Théba” kialakulásának. \n\,\,A világból való kivonulás” legszebb emlékműve a Troica-Szergijeva-kolostor\, amelyet Radoneszi Szergej alapított a Szentháromságtiszteletére. (Ez a szentély ma is nyitva áll az istentiszteletszámára. A Moszkvától mintegy 70 kilométernyire északra fekvő helyhivatalos neve 1930 óta Zagorszk.) \nSzergej a Moszkvától északra fekvő rosztovi fejedelemség egy nemesicsaládjából származott. A keresztségben a Bertalan nevet kapta.Testvérei közül az idősebb Istvánt és a fiatalabb Pétert említi azéletrajza. \nBertalan gyermekkorában Kalita Iván nagyfejedelem a rosztovifejedelemséget Moszkvához csatolta. Ennek következtében a korábbifejedelmet szolgáló nemességének sokat kellett szenvednie. Bertalanszülei ezért áttelepültek Moszkva vidékére\, Radoneszbe. \nAmikor az idősebbik testvér\, István megözvegyült\, belépett a közelihotkovói kolostorba. Szergej már régóta remeteségbe vágyott\, de megkellett várnia\, hogy szülei is Hotkovóban találjanak otthonra. Ekkorkivonult a \,\,pusztába”\, és vele ment István is. A Hotkovótól mintegytíz kilométernyire lévő nagy fenyőerdőben telepedtek meg egy patakpartján. Fenyőfából kis kápolnát építettek és két cellát. Ez lett akésőbbi Szentháromság-kolostor magva. István azonban hamarosanfelhagyott a remeteséggel és belépett a moszkvai Epifánia-kolostorba. \nBertalan egyedül maradt. Mintegy húszéves korában ment a\,\,pusztaságba”. Az Egyházban ugyan mindig elevenen élt a remeteséghagyománya\, de az aszketikus életnek ebbe a formájába rendszerint csakhosszú belső előkészület és kolostori kiképzés után vágtak bele.Bertalan magányosságát időnként megtörte egy Mitrofan nevű idősszerzetes pap látogatása. Egy ilyen látogatás alkalmával beöltöztetteaz ifjú remetét szerzetessé\, és a Szergej nevet adta neki. \nSzergej nehéz körülmények között élt. A hosszú téli hónapokban a fagyés a hó\, az éhség és a vadállatok veszedelmei keményen próbára tették.Gyakran aggodalom és rémület fogta el\, s ehhez járult még kételkedéseválasztott útja helyességében. Sok nehézséget okozott számára aküzdelemben való tapasztalatlansága is. \nNéhány év alatt azonban megerősödött és éretté vált a küzdelemben.Akadtak olyan férfiak\, akik Isten keresésére indultak\, s ezeket Szergejszeretettel fogadta\, de csak vonakodva szánta rá magát\, hogy átvegye ajövevények lelki vezetését. A fatemplomot megnagyobbították\, újkunyhókat emeltek a testvéreknek\, akiknek a száma mintegy tizenkettőrenőtt. \nSzergejt pappá szentelték\, és elöljáróvá nevezték ki. A hozzácsatlakozók kezdettől fogva közösen végezték a liturgikus imádságot\,egyébként azonban remetetelepülést alkottak. Csak 1354 körül vezette beSzergej — püspöke tanácsára — a szigorú regulát\, és csak ekkorépítettek közös ebédlőt és nagyobb templomot. \nAz apát példát adott a testvéreknek az imádságban\, a könyvekszeretetében (amelyek közül sokat lemásoltatott) és a munkában. Fátvágott\, a kertben dolgozott\, kenyeret sütött. \,\,Nagy szelídséget ésvalódi alázatosságot tanúsított\, és mindenben Urát\, Jézus Krisztustutánozta\, aki azt akarta\, hogy kövessék az emberek…”. \nNem hiányzott belőle az elöljáró atyai szigorúsága. Nem engedte meg\,hogy alamizsnát gyűjtsenek\, bár a szerzeteseknek az első időkben sokatkellett éhezniök. Erről az életrajzíró Epifániusz sok csodás dolgotjegyzett fel. Gyakran megtörtént\, hogy a testvérek csak az utolsópillanatban menekültek meg az éhségtől csodás módon. Ugyanez azéletrajz értesít számos más természetfölötti jelenségről is. \nA radoneszi apát nagy befolyást gyakorolt a moszkvaiak mindenrétegére. Az orosz föld sokat próbált lakossága vágyakozva figyelt felKrisztusról szóló üzenetére. \,\,Isten nem hagyott el minket” –hirdette egész lénye. Már puszta létével keresztény örömet és bizalmatöntött az emberekbe. Ismét mertek már lélegzeni\, élni és remélni. \n1392. szeptember 25-én halt meg. \,\,Bár a szent sem életében\, semhalála utánra semmiféle dicsőséget nem kívánt\, mégis megdicsőítetteIsten nagy ereje. Eltávozásakor elébe jöttek a menny angyalai\,kinyitották számára a paradicsom kapuját\, és bevezették a vágyottboldogságba\, az igazak nyugalmába\, az angyalok fényességébe. Amitmindig látni vágyott\, az osztályrésze lett: a Szentháromságfényességének azt a teljességét fogadta be\, amely megilleti a böjtölőtés az aszkétát.” (Epifániusz)
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=radoneszi-szent-szergej-apat-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270925
DTEND;VALUE=DATE:20270926
DTSTAMP:20240919T210336Z
CREATED:20240919T210336Z
LAST-MODIFIED:20240919T210336Z
UID:296-1821830400-1821916799@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT CEOLFRITH bencés apát
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-ceolfrith-bences-apat-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270925
DTEND;VALUE=DATE:20270926
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:297-1821830400-1821916799@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:BOLDOG CASSIODORUS szerzetes
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=boldog-cassiodorus-szerzetes-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270926
DTEND;VALUE=DATE:20270927
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:300-1821916800-1822003199@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT KOZMA és SZENT DAMJÁN
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-kozma-es-szent-damjan-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270926
DTEND;VALUE=DATE:20270927
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:298-1821916800-1822003199@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:IFJABB SZENT NÍLUS (NEILOSZ) szerzetes
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=ifjabb-szent-nilus-neilosz-szerzetes-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270926
DTEND;VALUE=DATE:20270927
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:299-1821916800-1822003199@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:COUDERC SZENT TERÉZ rendalapító\, apáca
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=couderc-szent-terez-rendalapito-apaca-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270927
DTEND;VALUE=DATE:20270928
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:301-1822003200-1822089599@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:PÁLI SZENT VINCE
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=pali-szent-vince-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270928
DTEND;VALUE=DATE:20270929
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:302-1822089600-1822175999@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:BOLDOG FELTREI BERNARDIN minorita
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=boldog-feltrei-bernardin-minorita-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270928
DTEND;VALUE=DATE:20270929
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:303-1822089600-1822175999@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT EUSZTOCHIUM szűz
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-eusztochium-szuz-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270928
DTEND;VALUE=DATE:20270929
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:304-1822089600-1822175999@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT LIOBA bencés apátnő
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-lioba-bences-apatno-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270928
DTEND;VALUE=DATE:20270929
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:305-1822089600-1822175999@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT VENCEL
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-vencel-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270930
DTEND;VALUE=DATE:20271001
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:306-1822262400-1822348799@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:VILÁGOSÍTÓ SZENT GERGELY püspök
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=vilagosito-szent-gergely-puspok-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20270930
DTEND;VALUE=DATE:20271001
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:307-1822262400-1822348799@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:SZENT JEROMOS áldozópap és egyháztanító
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=szent-jeromos-aldozopap-es-egyhaztanito-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20271001
DTEND;VALUE=DATE:20271002
DTSTAMP:20240919T210337Z
CREATED:20240919T210337Z
LAST-MODIFIED:20240919T210337Z
UID:308-1822348800-1822435199@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:LISIEUX-I SZENT TERÉZ
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=lisieux-i-szent-terez-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20271004
DTEND;VALUE=DATE:20271005
DTSTAMP:20240919T210338Z
CREATED:20240919T210338Z
LAST-MODIFIED:20240919T210338Z
UID:309-1822608000-1822694399@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:ASSISI SZENT FERENC
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=assisi-szent-ferenc-4
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20271006
DTEND;VALUE=DATE:20271007
DTSTAMP:20240919T210338Z
CREATED:20240919T210338Z
LAST-MODIFIED:20240919T210338Z
UID:310-1822780800-1822867199@www.anticordmusic.hu
SUMMARY:KARTHAUZI SZENT BRÚNÓ
DESCRIPTION:
URL:https://www.anticordmusic.hu/?tribe_events=karthauzi-szent-bruno-4
END:VEVENT
END:VCALENDAR